100 új élmény / 100 new experiences

A blog az eniways.com egyesített oldalra költözik. Itt fogom gyűjteni minden írásomat, amit több témában is írok. 2015. február 1-től kezdve ott olvashatjátok a bejegyzéseket. Kattintsatok az ARAB kategóriára.

Kattints a logo-ra!

Ez a bejegyzés elsősorban azoknak lesz érdekes, akiknek Tunéziai párjuk van, és itt szeretnének vele közös életet kezdeni. De érdekes lehet más nemzetiségű, szegényebb arab országból származó párral rendelkező nőknek is.

Amikor összejövünk egy arab fiúval, elsősorban az tűnik jobb lehetőségnek, ha Európába jön a srác. Ha mi csak itthon akarunk boldogulni, akkor pedig ide.

A szegényebb arab országokban (Tunézia, Algéria, Egyiptom egyes részei, stb.) sokkal kevesebb a fiatalok számára a munkalehetőség, mint Európában. Mi, magyarok sokat panaszkodunk amiatt, hogy a friss diplomások nem találnak munkát. Tunéziában pl. ez a jelenség legalább 5x gyakoribb. A fiatalok nem tudnak mit kezdeni magukkal, és nem azért, mert tanulatlanok lennének. Az állami munkahelyek ott is egyre inkább megszűnnek, külföldi befektető pedig kevés van, egyrészt, mert Tunézia nem olyan ország, amely az olajból él, másrészt pedig az ország a javai nagy részét még mindig köteles leadni Franciaországnak. Annak idején többek között ezzel a feltétellel vonultak ki háború nélkül az egykori gyarmatról. Az akkori vezetés belement ebbe, így még ma is érvényben van ez a törvény, tehát Tunézia ma is úgy él, mintha Franciaország lenne a földesúr, ők meg a jobbágyok, akik fizetnek nekik.

Persze, az is opció, hogy mi költözünk oda, de azt csak akkor szabad, ha a párunknak biztos, jól fizető állása van, és el tud tartani, mert ott iszonyú nehéz nekünk állást találni, nyelvtudás hiányában, és európai nőként. Tehát Európa mindenképpen jobb megoldásnak tűnik. Nyilvánvaló, tekintve, hogy még a magyar fiatalok nagy része is nyugatabbra keresi a lehetőséget a boldogulásra. Ha túlléptünk a vízumvadász gyanún, és megbizonyosodtunk róla, hogy a drágánk nem pusztán a jó lehetőséget látja bennünk, az ugródeszkát a jobb életre, ide akarjuk hozni Őt.

Ez elsőre nagyon szépen hangzik, de az a helyzet, hogy egy tisztességes párnak is egyre rosszabb eséllyel indulnak neki a dolognak. Sok szegény afrikai (és ezen belül arab) országból jövő férfi játszotta már el a renomét, elvettek 18-90-ig mindenféle naiv nőt, hogy vízumhoz, munkához jussanak, hogy kitartassák magukat, esetleg nyugatabbra menjenek, ugródeszkaként használva Magyarországot. Sajnos érthetőek a magyar állam indokai is, amiért ezt megszigorították. Egyrészt magukat akarják levédeni, mert az ő felelősségük, ha egy-egy bajkeverő egyén hazánkon keresztül jut ki más országba. Másrészt minket, magyar nőket is védenek, mert sok afrikai fiú hivatásszerűen űzi a hiszékeny nők elcsábítását, és ilyen minden nemzet lányai közt akad.

A módszerekkel már nem egészen értek egyet, sok sztorit hallottam, és nem tudtam szabályszerűséget felfedezni a dologban, csak azt, hogy "pofára megy", tehát aki szimpatikus nekik, aki(k)ről úgy gondolják, hogy igazi pár, és nem érdekházasság lesz a dologból, annak megadják a vízumot. Sokszor nem elsőre ugyan, hiszen minden újbóli vízumkérelem beadás 30.000 Ft, és ugye valamiből élni is kell, de azért végül sikerülni szokott. Sokszor ez taktika is, hiszen gondolom, így teszik próbára, hogy kinek milyen erős, milyen valódi a kapcsolata, meddig bírja csinálni. Akik adott esetben évekig sem adják föl, azok mintegy megérdemlik, hogy együtt lehessenek. Persze az emberi faktort itt is bejön, felmerül a kérdés, hogy mennyire objektíven lehet megítélni két ember kapcsolatának milyenségét, de igazából nincs mit tenni, el kell fogadni, hogy ilyen a rendszer. Inkább arra kell az energiát fordítani, hogy teljesítsük, amiket kérnek, mert akinek nincs félnivalója, annak előbb-utóbb úgyis sikerül.

Mi a párommal jövőre kezdjük el ezt a bürokratikus tortúrát, és én nem is attól tartok, hogy hosszadalmas, vagy nehéz lesz a procedúra, mert aki túlélt 2,5 év távkapcsolatot, annak már semmi sem nehéz. Valahol még jó szűrőnek is tartom, mert a csalók, akik nem szerelmesek, hamarabb feladják a harcot. Hanem attól, hogy általunk nem teljesíthető feltételekhez fogják kötni azt, hogy a párom megkaphassa a vízumot, vagy hogy évekig betartanak, keresztbe tesznek, mielőtt megadják. Ilyen példát is sokat tudok, és a hölgyek a legkülönbözőbb háttérrel rendelkeztek. Tehát az a tapasztalatom, hogy elsősorban nem rajtuk múlik, hanem az arab félen. Ha iskolázott, ha van munkahelye, valamilyen anyagi háttérrel rendelkezik, egyszóval bebizonyítja, hogy semmi oka itt maradni, akkor itt maradhat. Ez olyan, mint a bank. Ha bizonyítod, hogy nincs szükséged a hitelre, akkor kapsz.

Az az igazság, hogy nem egészen értem a taktikát. Mi itt szeretnénk maradni, itt dolgozni, itt adózni. Ehelyett még az is megtörténhet, hogy külföldön kötünk ki, egy 3. országban, ha itt nem kapjuk meg a lehetőségeket a közös életre, és boldogulásra. De ettől én nem igazán félek, mindkettőnk fiatal, talpraesett, életrevaló, biztos, hogy megtaláljuk a módját annak, hogy mindketten boldoguljunk. Van az arab férfiakkal kapcsolatban egy kissé elavult nézet: az, hogy mindegyik otthonülő feleségre vágyik, akit eltarthat. Egy részük ugyan tényleg ilyen, de a fiatal férfiak közül sokan már nem így gondolkodnak, ezért is vágynak európai feleségre, hogy közösen cipeljék a terheket. Mi felvilágosultabbak, modernebbek, anyagilag függetlenebbek vagyunk. Velünk nem úgy kell bánni, mint az arab lányokkal, akiknél még divat az anyagiakon alapuló, előnyös házasságkötés, és ezután az otthon ülés.

Ha már itt van a Kedves, akkor egy teljesen új világ fog elé tárulni, gyakorlatilag mindenre meg kell tanítani. A legalapvetőbb dolgokra is, a nyelv(ek)ről nem is beszélve. Szembe fog találkozni a „magyar mentalitással”, amivel én már 30 éve napi szinten találkozom, és mostanra sem tudtam megbékélni vele. Néhol furán fognak majd ránézni, itthon szinte csak magyarul lehet kommunikálni, ritka a halal hús, és a mecset, az emberek nem olyan közvetlenek, stb. Nem kell félni pl., hogy összekeverik bármilyen nemzetiségűekkel, ők jól öltözöttek, csak meg kell hallani őket beszélni, és mi, magyarok különben sem a bőrszín, hanem a viselkedés alapján szoktunk ítéletet mondani bárkiről. Sajnos vannak szűk látókörű emberek, akik első látásra vonnak le hosszútávú következtetéseket, ellenük nem tehetünk semmit.

Néhány arab országban, így Tunéziában is megfigyelhető a rasszizmus, csak ez a fekete bőrűek ellen irányul. Sokan költöznek oda Afrika délibb részeiről, a jobb élet, munka reményében. Ugyanaz van, mint nálunk: miért jönnek ide az x nemzetiségű vendégmunkások, amikor még a mi állampolgárainknak sem jut elég munka? Ismerős? Az a helyzet, hogy Tunéziában tényleg sokkal nagyobb a munkanélküliség, mint nálunk, és nem az van, hogy az emberek a presztízs vesztéstől félnek, és nem mennek el akárhova dolgozni. Ők alább is adják, ha kell, ilyen formán aki nagyon akar, az találni fog valamilyen munkát ott is. Tehát az a fiú, aki a saját hazájában sem boldogul, "nem tud" állandó munkát találni, az akkor sem valószínű, hogy fog, ha ide, vagy bármelyik másik külföldi országba megy. Azt hiszik, Európában kolbászból van a kerítés, itt minden könnyű. Azt nem látják, hogy túlhajszoltak vagyunk, főleg mi magyarok, és hogy a jólétnek kemény ára van.

Európában más a helyzet, főleg nyugatabbra, annyiféle náció él együtt, hogy senkinek fel sem tűnik, ha külföldivel vagyunk együtt. Ezen a téren Mo.-nak még fejlődnie kell. A törvények sem olyan szigorúak, támogatják, hogy az ember családot alapítson, és nem szólnak bele, hogy ki az illető, akivel tesszük.

Sok nőt hallottam már a kulturális különbségekre apellálni, amiért mégsem sikerül a kapcsolat, hiába jön ide a férj. Az a helyzet, hogy ilyen esetben szerintem, csak arról van szó, hogy az európai fél nem elég elfogadó. Itt nem kell megoldhatatlan ellentétekre gondolni, csak egy kis toleranciát kell magunkra erőltetni, és megoldható az együtt élés. Nekik is ugyanúgy tolerálniuk kell a mi "szabados" életmódunkat, az sem lehet könnyebb. Ha TÉNYLEG szeretjük egymást, és ez nem csak a kinézetnek, az anyagi biztonságnak, a szexnek, az ott töltött idő varázsának szól, hanem tűzön-vízen át azzal az emberrel akarunk élni (vagyis nélküle már nem akarunk), akkor nincs olyan különbség, amit ne lehetne kiküszöbölni, nincs olyan kompromisszum, amit ne lehetne megkötni. Persze, >>önmagunk feladása nélkül<<.

 Kapcsolódó bejegyzés:

Haram (tiltott) és halal (megengedett) dolgok

Ha érdekesnek találtad, amit olvastál, lájkold a Facebook-oldalunkat is, és kövesd az eseményeket, mert naponta osztunk meg olyan érdekességeket, amik itt nem olvashatóak.

A wikipédiából: Az Iszlám Állam (arabul: الدولة الإسلامية ad-Dawlah al-ʾIslāmiyyah), más néven Iraki és Levantei Iszlám Állam vagy Iraki és Szíriai Iszlám Állam (angol rövidítéssel ISIS) egy dzsihádista csoport. Magát kalifátusnak kikiáltva a világ minden muszlimja fölött vallási fennhatóságot követel, és a világ muszlimok által lakott régióinak jelentős részét közvetlen politikai fennhatósága alatt kívánja egyesíteni a Levante térséggel kiindulva (mely magában foglalja Jordániát, Izraelt, Palesztinát, Libanont, Ciprust és Törökország déli részét (beleértve Hatay tartományt). A csoportot hivatalosan terrorista szervezetnek minősítette az ENSZ Biztonsági Tanácsa, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Ausztrália, Kanada, Indonézia és Szaúd-Arábia, emellett a nyugati és más médiumokban is széles körben terrorista szervezetként említik.

Az elején pár alapfogalom, hogy értsétek, miről írok. Az ISIS (angol rövidítés, jelentése Islamic State Of Iraq and Levant, magyarul Iraki És Levantei Iszlám Állam), vagy arabul DA3ECH (ejtsd: dáés, vagyis Dawlat Al Khilafa El Islamiyya). Követői a khawarej-ek (ejtsd: káuárezs, magyarul: háridzsiták). Az Iszlám állam NEM egy valódi állam, hiába hívják így magukat, hanem egy terrorszervezet. Követői általában alul iskolázott, szegény emberek, akik az általuk követett szigorú, és elavult Sária törvényektől várják - legalább az arab világ - erkölcseinek, és életének javulását. Az ISIS a hírhedt Al-Quaeda "jogutódja", és Szíriában  és Irakban van a főhadiszállásuk.

A muszlimok utálják a terroristákat, mert azt hiszik, jobban ismerik a Koránt, mint az átlag, és vakon követik a kalifájukat, akit azért választottak, mert szerintük jobban ismeri a szent írásokat náluk. Ezt követően kérdés nélkül követik őt, és azt teszik, amit mond. Olyan elvakultak, és buták, mint a mi világunkban a szélsőséges szektások. A gyilkolászást is megmagyarázzák, és feljogosítva érzik magukat rá. A céljuk, hogy a Sharia (ejtsd: sáríjjá) törvényeket betű szerint betartassák, mert csak ezeket ismerik el igaznak, és Istentől valónak. A törvények a 10. században keletkeztek, és szerintük a cél szentesíti az eszközt, vagyis minden áron be kell őket tarta(t)ni.

Ilyenek pl., hogy a nők nem sétálhatnak egyedül az utcán, csak ha a mahram-juk (férfi családtag) kíséri őket, a lopást kéz levágással büntessék, hurcolják meg a párokat, akik házasság nélkül élnek nemi életet, a nők csak abayában járhassanak, akinek pénze van, az többet adjon belőle a szegényeknek, de a személyes kedvencem az, hogy a nők nem vezethetnek. Ebből is látszik, hogy a kalifa agymenéseit követik, hiszen a Sharia törvények keletkezésekor még nem is voltak autók :).

A barátom és a családja egy átlagos muszlim családot testesít meg ebben a helyzetben. Az átlag muszlimoknak pedig elítélik az ilyesfajta viselkedést. Szégyellik, hogy ezzel azonosítják a muszlimokat, az iszlámot, az arabokat. És szerintük a nyugatnak (tehát nekünk is) minden okunk, és jogunk megvan ez alapján megítélni az iszlámot, és a muszlim embereket, még ha ez fáj is nekik. Ők ugyanúgy nézik a tv-ben a híradásokat az ISIS, vagy már terrorista szervezet rémtetteiről, és ugyanúgy szörnyülködnek, mint mi. A Sária törvények sokkal többek, mint amikkel ijesztgetnek minket. Az átlag muszlim pedig semmit nem fogad el, ami erőszakos, vagy bántó szándékú.

Ők nem ilyenek, az iszlám NEM ilyen. Nem csak hogy azt mondja, hogy nem szabad ölni (csak, ha téged ölnek, és csak azért, hogy megvédd magad), hanem van az egyik Hadísz-ban (vagyis versben, ami a Szunnában, ami Mohamed próféta kinyilatkoztatásai, és életvezetési tanácsai összegezve - ezeket alapul véve próbálnak élni) benne van, hogy lesz majd egy korszak, amikor hamis muszlimok átverik a világot, de minket ez ne tévesszen meg, mert nem ez az iszlám igazi arca. Hiszen az iszlám a béke vallása. Az eredeti jelentése ez, és csak az eltévelyedettek állítják be erőszakosnak.

 

Az eredeti idézet:

قال رسول الله صلى الله عليه وسلم: يأتي في آخر الزمان قوم حدثاء الأسنان سفهاء الأحلام يقولون من خير قول البرية، يقتلون أهل الإسلام ويدعون أهل الأوثان كث اللحية (غزيرو اللحية) مقصرين الثياب محلقين الرؤوس يحسنون القيل ويسيئون الفعل يدعون إلى كتاب الله وليسوا منه في شيء.

 

Angolul webfordítóval (nincs sok értelme):

The Messenger of Allah peace be upon him:
Comes in the last decade folk: Haddthae teeth, foolish dreams, they say okay to say wild, kill the people of Islam and the people who worship idols, bushy beard (Gxiro beard), failing dresses, Mahgayn warheads, proficient gossip and abuse act, calling the book of God and not from him in thing.

 

Magyarul fordítóval: Allah Küldötte béke legyen vele: jöjjön be az elmúlt évtizedben a népi Haddthae fogak bolond álmok mondjuk rendben van, hogy mondjuk vad, megölik az emberek az iszlám és az emberek, akik imádják a bálványokat bozontos szakáll (Gxiro szakáll) hanyag ruházat Mahgayn fejek jártas pletyka és visszaélésről szóló törvény azt állítják, hogy a Book of Allah és nem tőle dolog.

 

És a forrás:

 http://www.moso3a.net/thakafia/showthread.php?t=7279

Ez egy fórum, ahol muszlimok vitatkoznak egymással.

 

 A NYUGATI VILÁG TELJESEN FÉLREÉRTI AZ ISZLÁMOT, ÉS A MUSZLIMOKAT!!!

Az alábbiakban idézeteket szúrok be két általam szívesen olvasott, és hitelesnek tartott blog idevágó bejegyzéseiből.

Az egyik:

Vilaghelyzete.com - Awakening the world - Every heart makes a difference

Az ISIS fedősztori titkos története - Kik kreálták és használják a rettegett Iszlám Államot

A korábban Irakban al-Kaida néven ismert iszlám katonai csoport, az ISIS, ami most az Iszlám Állam nevet vette fel, igazi rémálommá vált.  Kegyetlen, fanatikus bérgyilkosok, az a küldetésük, hogy mindenkit kiirtsanak, aki más valláshoz vagy hitvilághoz tartozik, és bevezessék a saría törvényt. Az e cél érdekében végrehajtott tömeges kivégzésekkel, lefejezésekkel és még keresztre feszítésekkel is büszkén hencegnek, videóra veszik őket, és feltöltik az internetre, hogy az egész világ lássa.

A másik:

Kozelakelet.blogspot.hu

Muszlimok az "Iszlám" Államról

"Az Iszlám Állam követői nem is muszlimok, nem emberek, hanem fekete szívű szörnyszülött pokolfajzatok, az igaz iszlám ellenségei!"

"Az Iszlám Állam harcosai igazából nem a vallásért harcolnak, hanem zsoldosok, akiket a nyugat fizet és fegyverez, és legfőbb céljuk az olaj és a gazdasági befolyás megszerzése a térségben."

Életmorzsák a forrongó Irakból

"Átveszik a hatalmat a vízforrások felett. Áttörik a gátakat, elárasztják az ültetvényeket egy egész ország termését téve ezzel tönkre. Százezreket kényszerítenek az otthonaik elhagyására. Mintha egy láthatatlan kéz irányítaná őket. Nagyon számítóak. Precízen megtervezik a lépéseiket, hogy mindenhol elpusztítsák az emberi lelket. Egy egész népet akarnak megfosztani az élelemtől, a víztől, az otthonuktól, mintha a történelemből is ki akarnák őket radírozni. És amikor elveszik az emberek otthonát, a gyerekeknek nincs hol játszani. A gyerekeknek nincs hol fiatalnak lenni. Sem fizikai, sem érzelmi terük nincs. Nincs hely a gyerekkoruknak, ezért az egyetlen valóság, amit ismernek az a háború és a harc. És ha mást nem ismernek, hogyan nőhetnének orvosokká és tanárokká? Nem tanulnak mást, mint bosszúszomjat és az ellenség gyűlöletét. Azt szeretném, ha a világ megértenék, hogy Irak tele van civilizált, intelligens emberekkel. Ez itt a civilizáció bölcsője. Még az Édenkert is itt volt. Ők itt nem porlepte, névtelen menekültek, akiket elüldöztek az otthonukból. A menekülttáborok építészekkel, zeneművészekkel és tanárokkal van tele."

- Dr Marzio Babille, az iraki UNICEF igazgatója.

 

Wikipedia: There is not a strictly codified uniform set of laws that can be called Sharia. It is more like a system of several laws, based on the Qur'an, Hadith and centuries of debate, interpretation and precedent.

 

Magyarul: Nincs szigorúan kodifikált egységes törvények nevezhető Sharia. Ez több, mint egy rendszer, a Korán és a Hadísz több évszázados törvényei alapján épül fel,viták, különféle értelmezések, és példák alapján.

Átnéztem a google első 10 oldalát angolul, és magyarul. Nem találtam semmi olyan információt a Sharia törvényekről, amiket itt megjelentethetnék, mint forrást. Mind kicsavart, félreértelmezett, szándékosan gonosznak beállított tartalmakat láttam minden honlapon. Áthatotta őket a félelem, és a tájékozatlanság, és szemlátomást egymástól vették a sok hülyeséget. A nyugati médiának többek között anyagi érdeke fűződik ahhoz, hogy az arabokkal, és iszlámmal kapcsolatos kifejezések szitokszóként kerüljenek be a köztudatba. És a lejárató kampányuk nagyon hatásos, gondoljunk csak önmagában a muszlim szóra, egyből egy feleségét verő, kendőt rákényszerítő, és őt bezáró, erőszakos, elvakult, gyerekét ellopó férfira asszociálunk. Egy másodpercnyi időt sem fordítunk arra, hogy a dolgok mögé nézzünk. Ebből a szempontból mi is olyanok vagyunk, mint az ISIS szemellenzős terroristái, csak a mi kalifánk, aki megmondja, mit gondoljunk, az a média.

És végül lássuk, mit találtam nagy nehezen a Sharia törvényekről. A párommal sem magyarul, sem arabul, sem angolul, sem franciául nem találtunk megbízható forrást az interneten. Helyette megpróbálta nekem elmagyarázni a Sharia (Chari3a) törvénykezés lényegét. A szaúdiakat hozta fel példaként, hogy egyet sem látok, aki szegény, vagy akinek le lenne vágva a keze, pedig ők régóta a Sharia törvényeket gyakorolják. Régen amikor egy kalifa lemondott, és egy másik vette át a helyét hogy: mostantól a te felelősséged, hogy ne lássak senkit levágott kézzel az utcán. Tehát itt az elrettentésről, a visszatartó erőről van szó, nem arról, hogy ezt élveznék, vagy hogy visszaélnének a hatalmukkal a muszlimok.

Egyetlen hiteles forrást találtunk az interneten: http://simple.wikipedia.org/wiki/Sharia_law

Ez alapján a Sharia törvények a következőket mondják ki:

- Egy muszlim férfi csak a könyvek népéből választhat feleséget.

- A muszlim parázna férfi csak egy muszlim parázna nővel házasodhat.

- A muszlim nő nem mehet férjhez az apja engedélye nélkül

- A lánynak a szülei választanak megfelelő férjet, de a lánynak joga van ellent mondani, ha nem tetszik neki

- A hozományt, és a kelengyét minden esetben a férfi kötelessége előteremteni

- A lopást büntetik, de attól függően, hogy az illető hányszor lopott már, milyen korú, mik voltak a lopás körülményei, és hogy mit lopott el. Ezt a bírák mindig egyénileg bírálják el. Az egyik büntetés a börtön, de ha ez már nem elég, és az illető visszaeső, akkor jön a kézfej, vagy a lábfej levágása. Ehhez 2 szemtanúnak eskü alatt kell vallania, hogy látták a lopás tényét. Ha ez nem történik meg, a büntetést nem lehet végrehajtani.

- A házasságon kívüli nemi életet mindkét nem esetében 100 botütéssel kell büntetni (és a Hadíz 1 év száműzetést is előír).

- A házasságtörő nő vagy férfi büntetése 100 botütés, és halálra kövezés. Ez csak akkor lehetséges, ha a nő vagy férfi bevallja tettét, vagy a vádló fel tud mutatni 4 férfi szemtanút, aki látta az esetet. Minden feltételnek teljesülnie kell a büntetés előtt. (Qur'an 24:2)

- Két ünnepet kell kötelezően megülni, azt Eid-Al Fitr -t (1 hónapos Ramadáni böjt megtörésének ünnepe), és az Eid-Al Adha -t (Áldozati ünnep, ahol általában birkát áldoznak fel Istennek, a hála kimutatásaként).

- Tilos a disznóhús, a vér, az elhullott állatok fogyasztása, és azon állatok húsa is tiltott, akiket feláldoztak, de nem Isten nevében. (A Hadsíz, a karommal, csáppal, vagy agyarral rendelkező állatok húsát is megtiltja, valamint az olyan állatok húsának fogyasztását, melyek húsa azért bűzlik, mert szeméttel etetik őket, a háziasított szamarak is kivételek, és bármely testrész, amelyet élő állatról vágtak le).

- Tudatmódosító szerek (drog, alkohol) fogyasztása

- Áttérés a muszlim vallásról más vallásra. Ha az áttérés következtében esetleg agresszívvá, vagy erőszakot elkövetővé válna az illető, az egyes értelmezések szerint halállal büntetendő.

Ezek a Sharia törvények, angolról fordítottam, a lista a párom szerint is tökéletes. Sokkal nem érek egyet sem én, sem ő. Mi megbeszéltük, hogy ezek több száz éves, elavult törvények, és csak fenntartásokkal értünk velük egyet, vagy pedig egyáltalán nem.

Egy dologban viszont teljes mértékű volt az egyetértés, méghozzá az, hogy nem szabad megítélni a muszlim embereket egy maroknyi elvakult bolond viselkedése alapján, mert minimum téves következtetéseket vonhatunk le.

 U.I.: Több helyen azt olvastam, és ez világszerte elfogadott dolog, hogy a Sharia törvénykezés szerint tilos a kamat intézménye. Ezért a pénz világában nem ismeretlen az "Islamic banking" kifejezés, ahol kamatot nem számolhatnak fel. Nem azt kétlem, hogy ez így van, de mindig a Sharia-ra hivatkoznak, viszont én nem találok ilyen törvényt. Ha valakinek van ötlete, honnan származik a szabályozás, kérem írja meg a blog facebook oldalára üzenetben.

Azt mondtam, nem írok semmi személyeset, de a saját példámon keresztül szeretném bemutatni, hogy nem minden nő megvetendő, aki arab férfival kezd.

Hogy előre lelőjem a poént - nekem nem kellett kifejezetten arab. Minden nő, aki arab/muszlim fiúval, férfival kezd, más-más okból teszi ezt. Ki azért, mert az arab fiúk általában véve még tudnak udvarolni, vagy azért, mert forró vérűek, vagy mert jól néznek ki, vagy mert gazdagok (egyes országokból való fiúk), vagy tanultak, a lista hosszú. Nekem soha életemben nem volt még külföldi barátom, nem hogy arab. Nem lehet azt mondani, hogy az arab férfiak tetszettek, vagy hogy erre a típusra lettem volna rákattanva. De azt készséggel elismerem, hogy a mediterrán típusú (olasz, spanyol, görög, stb.) férfiak tetszenek leginkább. Göndör, sötét haj, kreol bőr, húsos száj, nagy, kerek, kiskutya szemek. Aki úgy néz ki, mint egy férfi, a mai elpuhult, seszínű férfiúcskák, meg a nőgyalázó függetlenségükhöz ragaszkodó kanok nekem nem jönnek be.

Azt is vallottam viszont, hogy a kinézet csak másodlagos, és olyan fiúkkal jártam, akik nem a külsejükkel fogtak meg. Aztán, ahogy múltak az évek, megengedtem magamnak, hogy olyan fiúval jöjjek össze, aki külsőre is vonz. Ehhez az is hozzájárult, hogy nálam pont fordítva működött a sztereotípia, olyan fiúk aláztak, bántottak meg, akiknek annak ellenére is esélyt adtam, hogy a külsejük ezt nem indokolta. Szinte kikövetkeztethető tehát, hogy ezúttal olyan fiú kapta meg a lehetőséget, aki külsőre is nagyon tetszik. Sokat dolgoztam magamon, amíg elhittem, hogy megérdemlek egy ilyen srácot. Na nem azért, mert csúnya vagyok, csak én sem szeretem, ha a külsőm alapján ítélnek meg, hát én sem tettem.

Nem sikerült ugyan elsőre kifogni az aranyhalat, ezt elmondom. Nem szégyellem, mert nincs mit. Néhány sikertelen udvarlás, és kamus pasi kivételével majdnem 4 évig nem volt senkim, mert én így döntöttem. Látni akartam, hogy meg tudok-e állni a saját lábamon, és esélyt akartam adni magamnak arra, hogy olyan fiút találjak, aki megfelel az igényeimnek. Soká tartott, de ezúttal nem akartam megalkudni, és így visszanézve bátor dolog volt, és végül is mindkettő sikerült.

Mielőtt kombinálni kezdenétek, leírom, mik voltak azok az értékes tulajdonságok, amiket kerestem egy fiúban:

- Akarjon családot alapítani, és ezt velem akarja

- Én legyek az első, és legfontosabb az életében

- Lelkileg is kerüljön közel hozzám

- Érdekeljék a hobbijaim, és támogasson a gyakorlásukban

- Nem attól érzi magát férfinak, ha engem lelkileg lenyom

- Engem szeret, és nem a képet, amit elképzel a számára tökéletes nőről

- Feltételek, és elvárások nélkül tud szeretni

- Legyen céltudatos, és küzdjön azért, amit el akar(unk) érni

- Elvisel, akkor is, amikor elviselhetetlen vagyok

- Ne féljen az elköteleződéstől

- Legyen szenvedélyes, ne hal vérű

- Legyen ízlése, és modora, mert ezeket nem lehet megvenni

- Jóindulatú, és segítőkész legyen

Minden más, beleértve az anyagiakat is, mellékes volt. Olyan külső körülmény, amit meg lehet oldani. Miután évekig akartam egy ilyen fiút, végül megkaptam. Sokszor magam elé képzeltem őt, és a valóság végül jobb lett, mint az álmok. Olyan volt,mintha fejbe kólintottak volna, mindketten úgy érezzük, nem volt más választásunk, össze kellett kerülnünk. Valószínűleg meg kell tanulnunk dolgokat a másiktól, feladatunk van egymással. Neki is vannak rossz tulajdonságai, de ezeket tudom kezelni, és tolerálni. Eddig már több olyan nehézségen átmentünk, ami más párokat szétszedett volna, de mi még erősebbek lettünk, még összetartóbbak. A jövőbeni akadályokat biztos, hogy könnyebben vesszük majd, akármik is legyenek azok. A távkapcsolatban megedződik az ember. Ő ugyanis 2000 km-re él tőlem, legalábbis egyelőre. 2 éve csináljuk ezt, mert muszáj, de hamarosan véget vetünk neki.

A muszlimságával is meg kell tanulni együtt élni, akárki akármit mond. Egy arab/muszlim fiúnak vannak olyan dolgai, amit mi, a nyugati neveltetésünkkel soha nem fogunk megérteni. Ez fordítva is így van! Nagyon sok ilyen felállású vegyes kapcsolat fut végül zátonyra a sok kulturális különbség miatt. Nagyon kell szeretni egymást, és nagyon toleránsnak kell lenni, hogy ezeken átlendüljünk. A szerelem sok esetben elmúlik, és egy ilyen sok kompromisszumot követelő kapcsolatban nem is szokott elégnek bizonyulni. Ha az ember legalább minimálisan nem toleráns, érzelmi öngyilkosság muszlim fiúval kezdeni.

Aztán ott van a nyelvi különbség is. A legjobb tanács, amit valaha olvastam ezzel kapcsolatban az volt, hogy próbáljunk átlendülni azon, hogy soha nem fogunk egy nyelvet beszélni 100%-ban. Hiába tanulok én meg helyi (tunszi) nyelven, arabul, vagy franciául, és hiába tanul ő meg magyarul, vagy jobban angolul, mindig ott lesz, hogy nem tudunk egymásnak mindent elmagyarázni. Pl. ott vannak a versek, a közmondások, vagy a szóviccek, ezek csak az anyanyelveden viccesek. Úgyhogy ezt tudomásul vettük, van, amivel nem is próbálkozunk már, mert úgysem lehet úgy átadni.

Minden fiúnak, akinek nem voltam elég jó, vagy túl jó voltam üzenném, hogy nem az arabok f@rkáról van szó, részemről szó sincs arról, hogy nekem a magyar kolbász ne felelne meg. Ez volt a legdurvább, féltékeny szöveg, amit azért kaptam, mert arab fiút merészelek szeretni. Én ott találtam meg azt, amit itthon 10 évig kerestem. Ha nem tetszik ahogy élek, akkor kellett volna megfogni, amikor még lehetett. Mondanom sem kell, hogy én nem hiszek a "föld a földdel házasodjék" dologban. A XXI. században élünk, ma már nincsenek határok, sem fizikailag, sem átvitt értelemben.

Tehát egy mondatban annyi, hogy olyan értékeket találtam meg benne, amilyeneket itthon nem találtam. És ezekért hajlandó vagyok ingázni, anyagi áldozatot hozni, és sok kompromisszumot kötni. Az vesse rám az első követ, aki nem egy olyan embert szeretne maga mellé, akivel úgy vannak, mint a borsó, meg a héja ;)

Igazából egyszer már leírtam, ki vagyok, mit akarok itt, de most ki is fejteném. Ez a blog nem rólam szól, így nem fogok képet kitenni, semmi személyeset leírni. Az én szememen keresztül láthatjátok, olvashatjátok, amit az arab világról, és főleg Tunéziáról megtanultam, és még tanulok.
Örök kételkedő, kereső vagyok. Szeretek tanulni, új dolgokat, helyeket, embereket, kultúrákat megismerni.

Nagyon szeretek utazni, sokkal fontosabb nekem, mint az, hogy tárgyakat birtokoljak. Az utazás során szélesedik a látókör, így változik a személyiség is. Toleránsabb lesz az illető, kitolódik az ingerküszöbe is; és persze a nyelvismeret is nagyon fontos, tényleg annyi ember vagy, ahány nyelven beszélsz. A lehetőségeim még nem engedtek annyi utat, ahány helyre vágyom, de folyamatosan ezen dolgozom.

Szerintem az elvárásoknak egyáltalán nem kell megfelelnünk, főleg idegen emberekének nem. Semmilyen szinten nem hiszek az uniformizálásban; így abszolút alkalmasnak is tartom magam arra, hogy fölösleges ítélkezés nélkül lássam a más kultúrájú, más vallású embereket, és távoli helyeket. 

Azt hiszem, nem szabad magunkban tartanunk a megszerzett tudást, mert mások is azáltal tanulnak, hogy elolvassák, látják, hallják MÁSOK tapasztalatait. Ez nem azt jeleni, hogy én tanítani akarnék, mert nekem már nincs mit tanulni. Dehogy nincs. Nekem az élet folyamatos tanulás (jó pap is holtig tanul, ugye), és sodródom arra, amerre visz az élet. De nem ám csak úgy, hogy hagyom magam. Én hiszek a sorsban, és minél jobban küzdünk ellene, annál fájdalmasabban, de akkor is arra az útra terel, ahol lennem kell. Én is folyamatosan változom, már az az ember sem vagyok, mint aki fél éve voltam. Most kezek igazán magamra találni, és a változás nagyjából az egyetlen dolog az életemben, ami állandó :).

 4 éve tanulok az iszlámról, de valahol mindig is érdekelt az arab világ, tudat alatt, és az iszlám ennek szerves része, mert nem csak vallás, hanem életforma is. Én nem vagyok muszlim, de a párom igen, és tudni szeretném, kihez akarok hozzámenni, valamint mindig is érdekelt a vallástörténet, Istenhez való kapcsolatunk. Nem akarom elfogadni, amit a nyugati média igyekszik lenyomni a torkomon, a muszlimokkal, az arabokkal kapcsolatban.

Tunézia, és az arab világ en bloc, szerelem volt első látásra. Nem hiszek a véletlenekben, úgyhogy a blogban le akarok ásni a nyúl üregébe, hogy arról is beszéljek, amiről nem szoktak. Minden, ami itt van, a tanulásom eredménye, ami folyamatosan zajlik. Ha valaki úgy érzi, hogy jobban tud valamit, esetleg tévednék, vagy csak az egyetértését fejezné ki, üzenetben megírhatja a blog facebook oldalára.

Fel vagyok készülve a népszerűtlenségre, a negatív véleményekre, arra, hogy néhányan személyes sértésnek veszik majd a szavaimat. Pedig nem erről van szó, abszolút békésen állok a dologhoz, csak a kíváncsiság hajt, mert nem szeretem a tabukat.

Nem vagyok képmutató, tudom, hogy az arabok/muszlimok egy része hogyan él, milyen elvek szerint. De szeretném helyretenni a félreértéseket, érdekek szülte félinformációkat, és félremagyarázásokat. Ahogy a magyarok, vagy más nyugati kultúrából jött nép esetében nem lehet átlagot vonni, és egy séma szerint megítélni mindenkit, addig azt sem lehet mondani, hogy arabok ilyenek és ilyenek. Azon túl, hogy szerintem mindenkinek jár az egyéni elbírálás, országa, tájegysége, családja, vallási irányzata, és még rengeteg dolog befolyásolja, hogy ki milyen ember. Azt szeretném, hogy felejtsük el az "arabozást", és kicsit tájékozódjunk, mielőtt mindent kérdés nélkül elhinnénk. Habár tudom, hogy széllel szemben pisilek, azért megpróbálnám.

"Légy nagyszerű ember, de ne vesztegesd az időt azzal, hogy ezt bebizonyítsd."

Vagyis én nem akarok már senkinek megfelelni, csak magamnak. Hosszú éveim mentek el arra, hogy mások elvárásainak próbáljak eleget tenni, úgy élni, hogy mindenkinek jó legyen, és elég volt. Amit az emberek rólam gondolnak, az nem az én dolgom, hanem az övék. Úgyis azt fogják gondolni, amit ők akarnak, ha megfeszül is az ember; úgyhogy nem is próbálok a skatulyájukba beleilleni, úgyse ment soha. Ha nekem a spagetti a kedvenc kajám, de az, akinek elmondom, utálja a spagettit, akkor én hiába magyarázok, hogy a spagetti milyen isteni. Mindig lesz olyan, aki nem szeret téged, amit csinálsz, ahogy gondolkodsz. De rajtad áll, hogy mit kezdesz ezzel. Hagyod, hogy rád telepedjen, és lehúzzon, vagy lerázod magadról, és csinálod tovább, ami boldoggá tesz.

Így 29 évesen azt mondom, jó úton vagyok, irányba álltam; noha még sehol se tartok, már legalább azt tudom, merre akarok menni. A húszas éveim azzal mentek el, hogy azt tanultam meg, merre nem akarok menni; ez segített abban, hogy azzá váljak, aki most vagyok. Nincs nálam a tuti, nem csak ez az egyféle vélemény létezik, mindenki kialakíthatja a sajátját. Ez a blog azoknak szól, akik kíváncsiak a témákra, amikről írok, de nem akarják bejárni az utamat a végső következtetésekért. És azoknak, akik belecsöppentek ebbe a "világba", és szeretnék tudni, mire számíthatnak.

Úgyhogy dőlj hátra, és élvezd ! :)

 100 új élmény Facebook oldala

Először elmondom az alapszabályokat. A Korán szerint minden nép, aki a monoteista (egyistenhívő), vagy "Ábrahámi" vallásokat követi, az "a könyvek népéhez" tartozik, mert a Korán "elődeiből" tanult, a Bibliából, a Talmudból, a Mishnah-ból, vagy a Tórából. A kereszténység minden ága elfogadott, mert mind a Bibliát veszi alapul. A zsidó és az iszlám vallásnak is vannak alfajai, néhányat ezek közül is elfogadnak a muszlimok olyannak, akiknek a tagjaival házasodni is lehet.

 

Likewise you are permitted to marry chaste believing women [Muslims] or chaste women among the people who were given the Scripture [Jews and Christians] . . . . (Maududi, vol. 1, p. 427)

Két elvi szabálynak meg kell felelni: legyen a nő hívő, és gyakorló zsidó/keresztény, és ne legyen olyan, aki elhagyta az iszlám vallást, hogy zsidó/keresztény lehessen. De én kíváncsi lennék, hogy ezeket hogyan ellenőrzik le, és hogy kicsoda...? A gyerekeket is a muszlim vallás szerint nevelik fel elvileg, de gyakorlatilag ez a pártól függ, és megegyezés kérdése! A zsidókat azért nem bírják a muszlimok, mert megölték Jézust, akit nagy prófétának tartanak (egyébként többek mellett) aki az ő Mohamed prófétájuk előhírnöke volt. A keresztények az inkvizíció ellenére okésak, arról mintha nem is tudnának.

Tehát: egy muszlimnak tilos, és Allah/Isten által büntetendő dolog elhagyni a vallását, de aki esetleg felveszi, azt lehet, sőt dicséretes dolog, mert hogy megvilágosodott az illető...

Ezért van az, hogy muszlim férfi zsidó nővel házasodhat ugyan, de az annyira nem oké. Zsidó férfi-muszlim nő: ez nem oké, a férfinak át kell térnie a muszlim hitre. Keresztény férfi-muszlim nő: szintén, itt is át kell térnie a férfinak. Keresztény nő-muszlim férfi: ez az egyetlen, ami teljesen rendben van, mégis itt a legnagyobb az áttérési arány a nők részéről.

Őszinte leszek: annak ellenére, hogy hiszem, teljes, és igazi meggyőződéssel is át lehet térni az iszlámra, mégis feltűnően nagy a száma azoknak a nőknek, akik a muszlim férfival való házasság környékén térnek át. Erre nem lehet kényszeríteni senkit, saját, szabad akaratából térhet át mindenki. Az új muszlimoknak a bűneik nullázásával kecsegtet az áttérés, hogy Isten előtt újra tiszták. Ez gondolom, sok mindenkit vonz, meg hát a muszlim férj (jelölt) is milyen boldog tőle, mert a mennyországban is együtt lehet majd a feleségével, ahová hitük szerint csak muszlim vallásúakat engednek be...

Biztos hallottatok a muszlim fiú-zsidó lány esküvőről nemrégiben.  Politikai aktivisták tették tönkre az esküvőt, mivel szerintük nem elfogadható a különböző vallásúak házassága. De papíron rendben van!
Az én véleményem az, hogy egyáltalán nem kellene akadálynak lennie, hogy ki miben hisz. Ez mindenki magánügye, és ennek nincs helye a házasságban. És ha már itt tartunk, szerintem Istennek sem számít.
A mi kultúránkban a vallás szerepe nagyon elcsökevényesedett. Nem hisznek az emberek semmiben. Nem csoda tehát, hogy ha találkoznak egy olyan emberrel, akinek ez igazán fontos, akkor azzal próbálják megfogni, hogy vallást váltanak. Vagy pedig tényleg magával ragadja őket ez a titokzatos vallási áhitat, és ez a feltétlen hit, ami a muszlimokat körüllengi.

Nálam ez pont fordítva működött, nekem ez ijesztő volt, hogy feltétel, és megkérdőjelezés nélkül élnek egy elavult könyv utasításait követve. Én nem vagyok jó szabálykövető, és ők tele vannak számomra értelmetlen szabályokkal, amik még az életvezetésre is kiterjednek (pl az is meg van határozva, hogy melyik kezükkel ehetnek, melyikkel törölhetik ki a feneküket, hogy mikor keljenek föl imádkozni az éjszaka közepén, és hogy hogyan, és még sokáig sorolhatnám).

De ha a szabályrendszert kivonom a képletből, nagyon is szimpatikus, amik szerint élnek, még ha nem is értek egyet mindennel. Sok a párhuzam a kereszténységgel, csak mondjuk 100 évvel le vannak maradva gondolkodásban. A lányok (elvileg) szűzen mennek férjhez, tilos csókolózni az utcán, merész ruhákat hordani stb. Természetesen itt is sok a kivétel. De az alapvető értékek olyanok, mint a mieink. Nagy ünnepeken összegyűlik a család, szeretik egymást, jókat esznek. Támogatják egymást a hittársak, ahol tudják (és elvileg másokat is). A fiúk megnősülnek, családot alapítanak, majd gondoskodnak arról. Minden pénteken eljárnak közösen imádkozni. Próbálnak jó emberek lenni, senkit nem bántani, csak védekezni. Rendszeresen adakoznak, és segítik a rászorulókat. Sok van még, de ezek az alapok. Csak azért, mert ezeket nem úgy csinálják, mint mi, nekem még nagyon is szimpatikusak.


A fiatalok közt egyre több a nyugatiasan gondolkodó, aki pl. nem hiszi, hogy a fejkendő az erényesség szimbóluma, vagy hogy minden bőrfelületet bűn (haram) láttatni. Ők szabadabban értelmezik már a vallást, és azt tartják be belőle, amit tudnak, de még így is fontos szerepe van. Nekik ez a sorvezető az élethez, mert nem ismernek mást.

Azért furcsa, hogy én, aki soha nem voltam igazán keresztény sem, most keresztényi minőségemben kell hogy helyt álljak a muszlimok között. Azt mégsem mondhatom, hogy minden vallás nagy részét ember alkotta sallangnak tartom, de azért egy felsőbb, teremtő erőben hiszek - persze a barátom ismeri az álláspontomat - nem fogok vele senkit meggyőzni, és nem is akarok. Kemény munka árán jutottam erre a megállapításra, mindenkinek a saját útját kell bejárnia, hogy megtalálja az övét.

Épp ezért hiába sok a szimpatikus elem az iszlám vallásban, képmutatás volna áttérnem rá. Egyrészt mert nem tudnék "jó muszlim" lenni, és mindent betartani, holott ez a vallás feltétlen engedelmességet követel. Másrészt nekem sokat jelent a saját kultúrám, hátterem, nevelésem, és ezzel azt sugallnám, hogy ezek nem feleltek meg, ami nem igaz. Harmadrészt nincs elég hitem, én egy sokat gondolkodó, agyalós ember vagyok, nem tudok kérdés nélkül engedelmeskedni. Ha azt állítanám, hogy mindent feltétel nélkül elhiszek, pedig még Allah szemében is értéktelenné tenné az áttérésemet.

Ezért a barátom, és azok a muszlim ismerőseim, akiknek ezeket elmondtam is egyetértenek velem abban, hogy az iszlám nem nekem való. Örülnek, hogy alap értékeket osztom, és ennyiben is hagyták a dolgot.
Tehát LEHET NEMET MONDANI, nem fog senki rossz szemmel nézni az emberre. Ha elmagyarázzuk az okokat, biztos, hogy megérti(k). Ne felejtsük el, hogy nekik gyerekkoruk óta úgy reklámozzák az iszlámot, hogy a világ legjobb, és egyetlen igaz vallása, és nem is kínálnak nekik alternatívát. A többi vallásról pedig csak érintőlegesen tanulnak. Én sem gondolom, hogy megváltom majd a világot a hú de forradalmi eszméimmel, de jobb az őszinte magyarázat, mint egy egyszerű, dafke NEM.

Az igaz, hogy a muszlimok vallásosabbak, mint az átlag nyugati ember, de a korral azért ők is haladnak. Nem kell attól félni, hogy elnyomásban tartják a feleségüket, vagy verik, és hasonló rémmesék. Vannak ilyen esetek, de erre vagy egy szellemileg elmaradottabb ország fiaitól lehet számítani, vagy az egyén tanulatlan, tájékozatlan, elvakult. És ez szerintem nem is etnikai hovatartozás kérdése elsősorban; itthon is hány férfi veri, tartja terrorban az asszonyt, aztán még azt sem lehet mondani, hogy a vallás miatt. Aki így akarja kiélni magát, hogy egy nőt eltapos, az egy gyenge jellemű férfi, de az a nő is megérdemli, aki ezt eltűri. Erre nincs mentség, se gyerekekkel ne takarózzon senki, se semmivel. Gyávaság egy olyan kapcsolatban maradni, ahol elnyomnak, és általában az ilyen megkeseredett nők szájából halljuk a mindenféle rémtörténetet is később.

Amikor megismerkedtem a párommal, már volt fogalmam ezekről a dolgokról, de ez után belemerültem a témába. Sok olyan lányt, nőt ismerek, akiknek muszlim a párjuk, de 1 kezemen meg tudom számolni azokat, akik azért tértek át az iszlám vallásra, mert őszintén hiszik, hogy ez a nekik való. Őket is a férjük okosította ki jórészt, de itt az áttérés abszolút egyéni döntés volt, amit meggyőződés szült. Nagyon együtt érzek ezekkel a nőkkel, mert ismeretlenül, előre elítélik őket, hogy "na, ez biztos a férje miatt tért át".

Dunát lehet viszont rekeszteni azokkal az angol, német, lengyel, amerikai, kanadai, litván, romár, magyar, stb. nőkkel, akik felveszik a kendőt, meg áttérnek, meg álszenteskednek, csak hogy a férjüket elégedettebbé tegyék, de mindezt őszinte hit nélkül teszik. Azt hiszik, hogy ez feltétele, a muszlim férfival való házasságnak, de legalábbis elvárás, így inkább engednek neki, minthogy kiálljanak az egyéniségükért. Aztán ha nem jönnek össze a dolgok a kulturális különbségek, vagy bármi miatt, ők fröcsögnek, hogy a muszlim férfi így-úgy kikényszerítette, amit ő nem is akart.

Szerintem természetes, hogy a muszlim félnek vannak elvárásai velünk szemben. Őket másmilyen normák szerint nevelték. De kompromisszumok árán ki lehet alakítani egy olyan életet, ami mindkét fél számára élhető. Nekem nincs olyan nehéz dolgom, az ilyen témákat is én erőltetem, a párom nem forszírozza. De bennem is bennem volt a félsz amiatt, amilyennek beállítják a muszlimokat, és rengeteget olvastam erről a témáról, hogy tudjam, kivel akarok összebútorozni. Ezek már a végső következtetések.

A muszlimok szerint is az emberek szabad akaratot kaptak Istentől, tehát senkit semmire NEM LEHET KÉNYSZERÍTENI!!! Az embernek egyáltalán nem kötelező feladni önmagát, csak azért, mert más vallásút szeret. Mindenben meg lehet találni a középutat, ha mindketten akarják. De az sem jó hozzáállás, hogy "márpedig én európai vagyok, így fogadjon el". Ő meg muszlim, akkor most mi van? Nekem az jött be, hogy érdeklődő és nyitott vagyok. Támogatom a páromat a vallása gyakorlásában, mert ez neki fontos, még ha nekem nem is az. A meccset is megnézem vele, pedig utálom a focit. Ez mentalitás kérdése. Ez még nem önfeladás, csak érdekel a másik élete, és őt is érdekli az enyém.

Összefoglalva: Ha valaki valamilyen okból úgy dönt, hogy áttér, azt egy imám előtt teheti meg, egy katekizmushoz hasonló tanulságtételt elmondva, aminek az a lényege, hogy Allah az egyetlen, igaz isten, és Mohamed az ő prófétája. Ám ezt elmondani nem elég, így is kell gondolni. És ha ez így van, akkor is magánügy. Minél jobban reklámozza valaki, annál hiteltelenebbé válik. Aki pedig nem érzi úgy, az ne tegye meg. Ilyen egyszerű.

 100 új élmény Facebook oldala

Az Aladdin c. rajzfilmben és A Múmia c. filmben látottaknak van igazságalapjuk! A régi rómaiak (kartágóiak) szokása volt elrejteni a kincseket, a területen dúló, főként fosztogató célú háborúk miatt. A kincsek őrzésére pedig állítólag szellemeket küldtek, ezzel igyekeztek elkerülni, hogy a kincs illetéktelenek kezébe kerüljön. Különösen Marokkóban népszerű az az ősi foglalkozás, hogy olyan jelek után kutatnak, amik kincseket rejtenek.

Az ilyen nyomkeresők az őrzésre kijelölt szellemet is el tudják küldeni (akik gyakran gyerekáldozatot, gyerekvért kérnek, hogy hozzáférhetővé tegyék a kincset), és tudják, hogy milyen jel közelébe milyen kincs van elrejtve. Őket alkalmazzák Tunéziában, akik kincskeresésre adják a fejüket (még ma is), a talált kincsen pedig osztoznak, ez a fizetség, mert a nyomkeresők értenek a dolgukhoz. Sok gyerek tűnt már el állítólag az utcáról, mert az ilyen nyomkeresők elrabolják őket áldozat gyanánt.

Előfordul, hogy valaki megálmodja, hogy rejtett kincs van valahol, ilyenkor megkeres egy ilyen nyomkeresőt, elmeséli neki az álmot, és ennek alapján a nyomkereső tudni fogja, érdemes-e elkezdeni a keresést. Aki ilyen kincset "talál", annak tilos kivinni az országból, és le kell adnia a kormánynak. Persze ez soha nincs így, ezért a kincs természetesen csempészáru. Mondanom sem kell, hogy ilyen kincseket nagyon nehéz találni, általában a hegyekben, vagy a Szaharában vannak elrejtve.


A képek forrása: https://www.facebook.com/pages/اثار-و-كنوز-تونس/629716767040205

Video a "jelekről: https://www.youtube.com/watch?v=gWwRNtYR92A

A történet valóságtartalmának mértékét nem tudom megállapítani.

Ezek a "jelek" vezetnek a kincshez:

Ilyen kincseket lehet találni:

A ritka és értékes vörös higany:

 Aki nem hiszi, járjon utána :)

Ha érdekesnek találtad, amit olvastál, lájkold a Facebook-oldalunkat is, és kövesd az eseményeket, mert naponta osztunk meg olyan érdekességeket, amik itt nem olvashatóak.

Azért, hogy senki ne maradjon le semmiről, érdemes követni a blog facebook oldalát. Rendszeres friss tartalmak, amik ide nem kerülnek ki.

100 új élmény Facebook oldala

Ha tetszenek a bejegyzések, ne felejtsd el a TETSZIK gombot megnyomni a végükön.